Embeeer!!!


Az Asszony után itt az Ember V. Krasznica Melitta | Újabb mesebemutatóra készül a Csavar Színház. A nagy sikerrel játszott, magyar és cigány mesék feldolgozásából született Asszony című produkció után ezúttal egy szlovák és egy magyar meséhez nyúlt a társulat. Az Ember című darab díszbemutatóját június 10-én, Dunaszerdahelyen, a Duna Menti Tavasz záró előadásaként láthatja a közönség. „A mesefeldolgozásokkal az a nem titkolt szándékunk, hogy a környező nemzetek, népcsoportok kultúráját, amit egyébként együttélésünkből adódóan jól ismerünk, ötvözzük a magyarral – mondta Gál Tamás színművész. – Miközben a meséinkben, népdalainkban, népzenéinkben sok a közös elem, mégis más-más temperamentumú népekről van szó, így számunkra bizonyos vérfrissítést is jelent ez a munka.” A zenei betéteket szlovák népdalok alkotják, amelyek többségét Bodonyi András gyűjtötte, de felcsendülnek dalok Bartók Béla gyűjtéséből is. „Több népdalnak ismert a szlovák és a magyar szövegváltozata is, amihez viszont nem találtunk magyar szöveget, azt magunk fordítottuk le” – árulta el Bodonyi András. Aki látta már a Csavar Színház valamelyik gyermek- vagy ifjúsági előadását, az tudja: interaktív előadásokról van szó. „Én inkább foglalkoztató előadásnak nevezném – fogalmazott Tamás. – Nem szabad semmit ráerőltetni a gyerekekre, viszont a színésznek kell olyan biztonságot teremtenie számukra a színpadon, hogy minden helyzetben jól érezzék magukat, ne váljon kínossá számukra a szituáció.” A gyerekközönség nagyon hálás tud lenni, ugyanakkor folyamatosan meg kell küzdeni a figyelméért. „Manapság, amikor a tévében közvetített mesék teli vannak akciójelenetekkel, szinte másodpercenként változik a kép, akkor bizony nagyon jónak kell lennünk, hogy lekössük a közönséget – tette hozzá Kiss Szilvia. – Főleg, ha különböző korosztályhoz tartozók foglalnak helyet a nézőtéren. Ebben sokat segít a humor, ami minden gyerekdarabunkban fellelhető.” Az Ember díszletét Gál Tamásék maguk tervezték és készítették el. Ennek főleg anyagi okai vannak. Mivel későn írták ki a nemzeti kultúra támogatására vonatkozó pályázatot, önerőből kellett színpadra állítaniuk a mesét. „Nagyon bízunk benne, hogy pályázatunk sikeres lesz, és ha utólag is, de kapunk támogatást. Jó lenne, ha az itteni döntéshozó szervek is értékelnék azt a szakmai munkát, amelyet kis társulatunk az utóbbi években felvállalt, és amelyet több magyarországi elismerés is igazol. (A Csavar Színház A nagyidai cigányok című darabja a közelmúltban a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjasa lett – a szerk. megj.) A meseelőadásokon kívül vállaltuk verses CD-k kiadását is, ezzel egyebek között kiváló kortárs hazai költőinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Nem igaz, hogy a mai fiatalokat nem érdeklik a versek, csak megfelelő formában kell tálalni nekik. A Tóth László verseiből összeállított Jöttünk külhonból című zenés irodalmi estünket például, amelyet Lakatos Róberttel közösen készítettünk, Kaposváron 800 középiskolás hallgatta döbbent csöndben, majd állótapssal jutalmazta az előadást. Ezek az elismerések jólesnek ugyan, de ha fejlődni akarunk, ahhoz bizony megfelelő anyagi támogatásra is szükségünk van” – szögezte le Gál Tamás.