A Nagyidai cigányok

A Nagyidai cigányok című mű a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát a helyi cigányságra bízzák , hogy őrizzék, védjék míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek.Csóri vajda azonban túljár mind  a magyarok,  mind  a labancok eszén, s megteremti „Cigányországot”. Vagy mégsem ?

Kiderül ez Gál Tamás legújabb feldolgozásából. A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven illetve magyarul hangzanak el.

Önmagáért beszél az a tény is, hogy a Nemzeti Színház és az Örkény Színház művészei mellett Gál Tamást is jelölték a Magyar Színikritikusok Díjára 2010-ben a Nagyidai cigányok produkcióban nyújtott művészi megjelenéséért. Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének díját illetve nominálva volt a Magyar Szinikritikusok Díja 2010-re. Az előadás részt vett a VI. Országos Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén,és Fődíjat kapott.

„Félelmetes empátiával, fantasztikus improvizációs készséggel varázsolja el a közönséget, a gyerekeket nemes egyszerűséggel vonja be a közös játékba. Arany szövege mellett néhol becsempészi a sajátját is, de ezt a magával ragadó előadás alatt észre sem vesszük. A produkció a gyerekeket gondolkodásra késztetve játékosan úgy került színre, hogy a történetben szereplő alakok szinte megjelennek előttünk a színpadon. Tamás gitározik, Bodonyi András hegedűs, aktív játszótársként járul hozzá a lenyűgöző produkció sikeréhez. A felnőtt közönség külön is hálás lehet, hiszen az előadást átszövő báj és humor mellett újra gyermeknek érezheti magát. A produkcióból humánum, alázat, tehetség árad, és aki részese lehet, hamisítatlan színházi élménnyel gazdagodott…” (kritikai részlet)”

A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyarok mind a labancok eszén, s megteremti „Cigányországot”. Vagy mégsem?”

„ Vár szorult védelme, Vajda fényes terve, Cigányok gyűlése, Harci zendülése. Csóri eszes volta, Hősök többi dolga, Ez ének rendében Le van írva szépen.Egyszer volt özönviz, mióta a világ; Egyszer nyit, száz évben, az áloe-virág; Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán: Egyszer a hős dádék romlása Nagy-Idán. Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal, Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal – De piros, de pozsgás napégette arcod: Te segíts, méltóan elzengnem e harcot!”

Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének díját , nominálva volt a Magyar Szinikritikusok Díja 2010-re illetve megkapta 2011-ben  a 6. Gyermek- és Színházi Szemle Fődíját

Elmesélő:  Gál Tamás
Zene:  Bodonyi András
Zenész: Mester András

Időtartam: 70 perc

Korhatárra való tekintet nélkül megetkinthető!

Rólunk írták

A nagyidai cigányok

Recenzió:

’Hétvégi csodák a Szkéné Színházban,

avagy Griskovectől Petőfiig

Ha egy színházi kvízjáték kérdése lenne, hogy ki az összekötő kapocs Jevgenyij Griskovec, Tóth László, Arany János és Petőfi Sándor között, nagy tételben fogadnék, hogy senki nem tudná a helyes választ.

Gál Tamás szlovákiai, magyar színész a megfejtés. Pozsonyban szerzett diplomát, Komáromban és Kassán volt társulati tag, most szabadúszó. Ebben a minőségében adta elő a fent említett szerzők műveit a Szkénében. Elsőként Griskovec: Hogyan ettem kutyát? c. monodrámáját láthattuk Czajlik József rendezésében. A szerző pár évvel ezelőtt a Trafóban maga adta elő tipikus orosz humorral és öniróniával átitatott darabját, így érdekes lehet az összehasonlítás. Már a két előadás közötti időkülönbség is feltűnő, (Griskovec szavait tolmács fordította) míg az orosz előadó a darab mulatságos részeire helyezte a hangsúlyt, addig Gál Tamás interpretációja mélyebben érintette meg a befogadót.

A következő est: Jöttünk külhonból mind a ketten címet visel, itt Tóth László költő verseit Lakatos Róbert  kitűnő brácsaművész társaként szólaltatta meg Gál Tamás, aki gitározott is. A költeményekhez a két művész szerzett zenét, és ez a muzsika tökéletesen illeszkedett a versek színeihez, hangulatához, kiemelve azok gondolatiságát.

A harmadik és negyedik produkció kissé eltér a korábbiaktól, lévén gyerekelőadás. Arany János: A nagyidai cigányok ill. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művei láthatók. Gál Tamás énje itt bújik csak elő igazán. Félelmetes empátiával, fantasztikus improvizációs készséggel varázsolja el a közönséget, a gyerekeket nemes egyszerűséggel vonja be a közös játékba. Arany és Petőfi szövege mellett néhol becsempészi a sajátját is, de ezt a magával ragadó előadások alatt észre sem vesszük. A produkciók a gyerekeket gondolkodásra késztetve játékosan úgy kerültek színre, hogy a történetekben szereplő alakok szinte megjelennek előttünk a színpadon. Tamás itt is gitározik, Bodonyi András hegedűs, aktív játszótársként járul hozzá a lenyűgöző produkciók sikeréhez. A felnőtt közönség külön is hálás lehet, hiszen az előadásokat átszövő báj és humor mellett újra gyermeknek érezheti magát.

A produkciókból humánum, alázat, tehetség árad, és aki valamelyik részese lehetett hamisítatlan színházi élménnyel gazdagodott.

Köszönet a Szkéné vezetőségének Tana- Kovács Ágnesnek és Regős Jánosnak, hogy befogadta e négy kitűnő előadást, melyek közül a két gyerekdarab ősztől ismét műsorra kerül.

Talán, ha bármelyik produkció más színházak látószögébe is bekerülne még többen lehetnének Gál Tamás művészetének csodálói.

Gaál Tamás ( kritikus)

P.S.: higgyék el nem a “dupla druszaság” (egy betű ide vagy oda nem számít) tett elfogulttá!